00 36 1 439 09 79 Támogatás Bejelentkezés

A MUZAK TÖRTÉNETE

Muzsika. Ez egy olyan szó, amelyet a legtöbb bizonyos korú ember legalább homályosan ismer. A Muzak sokak számára a könnyűzenei hangszeres borítókkal, a várakozással és a liftzenével kapcsolatos.

Más cégek, például a Band-aid és a Kleenex mellett a márka ismertsége olyan erős, hogy az általa forgalmazott termék szinonimájává vált.

De vajon a Muzak tényleg csak “liftzene”?
A válasz erre a kérdésre az, hogy… nos… nem.

A Muzak cég története mögött valójában meglepő történet áll.

Kezdjük az elején. Honnan származik a Muzak név?

Amikor George Squier tábornok 1934-ben megalapította a vállalatot, az akkori kedvenc technológiai vállalatának nevét kombinálta a “zene” szóval, így jött létre a Muzak. Zene plusz Kodak egyenlő Muzak.

George Squier

GEORGE SQUIER ÉS A MUZAK MEGTEREMTÉSE

Az 1865-ben Michiganben született George Squier tábornok tudós, feltaláló és a Signal Corp tisztje volt. Katonai pályafutása során Squier katonai attaséként szolgált, később pedig a Signal Corp. repülési részlegének vezetőjévé nevezték ki. Jelzőtisztként jelentős kutatásokkal és fejlesztésekkel járult hozzá a felszerelésekhez. Leleményes elméje folytatta ezt a kreatív utat, különösen az információátvitel területén.

Az 1920-as évek elején Squier felfedezte az elektromos vezetékeken keresztül történő információátvitel módszerét, és rájött, hogy ezt az új módszert a zene terjesztésére is fel lehet használni. A megfelelő frekvenciára hangolva a vonal egyik végén lévő fonográf képes volt zenét továbbítani a vonal másik végén lévő vevőkészülékeknek. Abban az időben a zenét csak AM rádióadásokon keresztül játszották. A rádióberendezések azonban szeszélyesek és drágák voltak. Squier több szabadalmat is kapott az ötleteire, mivel rájött, hogy a vezetékes átvitel nagy lehetőségeket rejt magában a zene nagy közönséghez való eljuttatására. Ezeket a szabadalmakat eladta a North American Radio Company nevű közüzemi konglomerátumnak, és egy új céget alapított Wired Radio Inc. néven. A terv az volt, hogy zenei előfizetéseket értékesítenek az áramszolgáltató meglévő közüzemi ügyfeleinek.

1934-ben pedig létrejött a Muzak nevű zenei előfizetéses szolgáltatás.

De volt egy probléma.

A General Squier és a Wired Radio Inc. rendelkezett a technológiával, de zenével nem.

ÁTIRAT ZENEI SZOLGÁLTATÁSOK

A zenei engedélyezés még az 1930-as években is nehezen megszelídíthető fenevad volt. Abban az időben a rádióban játszott zenét élőben sugározták, míg a rögzített zenét csak otthoni, gramofonon történő személyes használatra engedélyezték. Ahhoz, hogy a Muzak sikeres legyen, meg kellett találniuk a módját annak, hogy legálisan sugározzák a zenei szolgáltatásukat. A megoldás erre a problémára az “átírás” nevű folyamat volt. Az elektronikus átírás egy akkoriban új eljárás volt, amely jobb minőségű felvételeket tett lehetővé, mint ami általában rendelkezésre állt. Ezek a felvételek hosszabbak voltak, és elsősorban sugárzási célokra használták őket. Általánosságban elmondható, hogy az eklektikus átírás használata az élő rádióműsorok, valamint a reklámok és a reklámszövegek rögzítésére irányult. Ez azonban azt jelentette, hogy a műsorszolgáltatók csak akkor terjeszthettek zenét és egyéb felvételeket, ha azokat kifejezetten sugárzásra, és nem személyes fogyasztásra vették fel. A Muzak ebben látta a lehetőséget, hogy létrehozzon egy olyan zenei katalógust, amelyet kifejezetten az új műsorszóró technológiához rögzítettek. De Squier tábornok és csapata tudósok és mérnökök voltak. Semmit sem tudtak a zeneiparról, ahhoz pedig végképp nem, hogy egy egész könyvtárat építsenek.

Belépés – Ben Selvin.

AZ ELSŐ MUZAK ZENEI FELVÉTELEK

Az 1898-ban született Benjamin Bernard Selvin díjnyertes zenész, zenekarvezető és lemezproducer volt. Zenei csodagyerekként üdvözölték, és a “lemezzene dékánjaként” vált ismertté.

Selvin tizenöt éves korában kezdte hivatásos zenei karrierjét, amikor New York-i éjszakai klubokban hegedült. Huszonegy éves korára már a The Novelty Orchestra nevű tánczenekart vezette. Bár ma már viszonylag ismeretlen, a The Novelty Orchestra kiadta az akkoriban egyik legkelendőbbnek tartott népszerű dalát, a “Dardanella”-t. Az 1919-ben megjelent “Dardanella” világszerte több százezer példányban kelt el mind lemezekből, mind kottákból. Selvin és számos zenekara folyamatosan koncertezett és szerepelt a rádióadásokban. Emellett lemezkiadó cégek vezetőjeként is dolgozott, több ezer felvételt felügyelt a korszak legjobb zenészeivel, mint például Al Jolson, Bing Crosby, Glenn Miller és Irving Berlin, hogy csak néhányat említsünk.

Széleskörű önéletrajza és zeneipari kapcsolatai miatt Selvin volt a tökéletes jelölt a Muzak zenei könyvtárának felépítésére. 1936-ban zenei főprogramozóként alkalmazták. Az akkoriban megvásárolható zenét nem engedélyezték sugárzásra. És mit tettek? Ők is felvették a sajátjukat.

Ben Selvin
Az 1930-as évek folyamán Ben Selvin és a Muzak több száz zenészt vett fel manhattani stúdiójából. A stúdióban napi rendszerességgel rögzítették a felvételeket, és egy-egy felvételen néha akár tizenkét számot is rögzíthettek egy nap alatt. Az ülések során a legkülönbözőbb zenei műfajokat vették fel. A stílusok közé tartozott a swing, a foxtrott, filmzenék, operák, gospel, kubai, hawaii, salsa, polka, barbershop, klasszikus zene, ragtime, sőt a mai country zene korai változatai is. A felvett művészek közül néhányan később közismert nevekké és a Hall of Fame zenészekké váltak, köztük Fats Waller, Jimmy Dorsey és Rosemary Clooney.

Az 1940-es évekre a Muzak exkluzív átirattárában több mint 7500 felvétel volt, amelyek mindegyike elérhető volt és engedélyezve volt az ország minden részén, otthonokba és vállalkozásokba történő sugárzásra.

*Egy érdekes mellékes megjegyzés: ezek a felvételek még mindig a Muzak (ma Mood Media) tulajdonában vannak, és a céggel együtt költöztek a sok költözés során. Ez a rekordkönyvtár New Yorkból Seattle-be költözött, és jelenleg Ft.
Millben, Dél-Karolinában. A felvételek közül sok a mai napig érintetlenül maradt. A felvételek mellett olyan jegyzetfüzeteket is találunk, amelyek részletes információkat tartalmaznak a felvételekről, beleértve a sávlistákat, outtake-eket, személyzeti listákat és az 1930-as évektől az 1970-es évekig terjedő időszakból.

AZ ELSŐ MUZAK RÁDIÓADÁSOK

1934-ben a Muzak zenét sugárzott első ügyfeleinek, az ohiói Cleveland lakosainak egy csoportjának. Havi 1,50 dollárba került a három zenei és hírcsatorna. A lakossági szektorba való betörés a vártnál nehezebbnek bizonyult. Hamarosan rájöttek, hogy a kereskedelmi rádiókkal szembeni verseny túl nagy küzdelem. Bár a Muzak nem volt rajongók nélkül. Egy Irving Wexler nevű floridai férfit idéztek, aki azt mondta: “Otthonom minden szobájában van Muzak. Napi huszonnégy órában. Ezzel alszunk, ezzel nézzük a tévét. Soha nem engedem kikapcsolni, mert tudom, hogy a zenének terápiás hatása van”.

Sajnos Squier tábornok 1934-ben elhunyt, mielőtt meglátta volna a technológiájában rejlő valódi lehetőségeket.

Squier halála után a Muzak cég tulajdonjoga többször is gazdát cserélt, többek között rövid ideig a Warner Brothers tulajdonában volt. A Muzak kisebb sikereket ért el, de nehezen tudott lépést tartani a hagyományos AM rádióállomásokkal. A második világháború idején egy William Benton nevű férfi vette át a Muzak tulajdonjogát. Ő volt a hajtóereje annak, hogy a Muzak a háború alatt a gyárakba nyomult, és ő vezette be a vállalatot a siker következő korszakába a 40-es és 50-es években.

William Benton

MUZAK ÉS KORAI RÁDIÓ

William Burnett Benton már sikeres volt, amikor átvette a Muzak tulajdonjogát. Az 1900-ban Minnesotában született Benton a Yale-en végzett, reklámguru, enciklopédia-kiadó és politikus volt. 1929-ben társával, Chester Bowles-szal megalapította a Benton & Bowles reklámügynökséget. Az ügynökségük leginkább a szappanoperák készítéséről lenne ismert. A szappanok eredetileg a szappangyártók által szponzorált rádióműsorok voltak – innen a név. A Benton & Bowles rádiós részlege végül az 1930-as évek három legnépszerűbb rádióműsorát készítette.

Benton meglátta a Muzakban rejlő lehetőségeket. Miközben a Chicagói Egyetem alelnökeként dolgozott, 1939-ben átvette a vállalat teljes tulajdonjogát. Benton reklám- és marketingszakmai hátterére támaszkodva rengeteg energiát fektetett a kutatásba, hogy segítsen a Muzak erőfeszítéseinek megerősítésében.

A ZENE HATÁSA A MUNKAERŐ-PSZICHOLÓGIÁRA

Az 1930-as években egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a munkapszichológia iránt. Az ergonómia fogalma a munkahelyeken kezdett kialakulni. A vállalkozások megtalálták a módját annak, hogy humanizálják a munkaterületeket és növeljék a termelékenységet. Ehhez hasonlóan elkezdtek megjelenni a zene emberi pszichológiára gyakorolt hatásáról szóló tanulmányok is. A New Jersey-i Stevens Institute of Technology tanulmánya kimutatta, hogy a munkahelyi zene jelentősen csökkentette a hiányzásokat és a munkavállalók fluktuációját. Ugyanebben az időben olyan zenetudósok, mint Paul Nettl és Theodore Adorno is tanulmányozták a zene hatásait. A zene mögötti tudomány iránti növekvő érdeklődés, különösen a zene munkaerőre gyakorolt hatásait illetően, hozzájárult ahhoz, hogy a Muzak egyre nagyobb teret nyerjen.

1934 végére a Muzak elkezdte forgalmazni rádiós szolgáltatásait New York-i éttermeknek és szállodáknak. És igen, a liftek is. Eléggé elterjedt gyakorlat volt, hogy a liftekben zenét játszottak az utasok megnyugtatására és az idő eltöltésére, mivel a liftek nem voltak olyan zökkenőmentesek és gyorsak, mint manapság.

William Benton szorgalmazta a Muzak gyárakba és más ipari területekre való terjeszkedését, hogy növelje a dolgozók termelékenységét. A zene munkahelyi bevezetése volt az a szikra, amely a Muzak üzleti stratégiájának gyújtópontjává vált.

ZENE AZ ÜZLETI ÉLETHEZ ÉS A WWII-HEZ

A Muzak növekedésének egyik fő tényezője 1939-ben a II. világháború kitörése volt. A háború alatt az ipari termelés nagymértékű növekedése jelentős lehetőséget jelentett. A háborús iparágaknak szentelt gyárak ezrei voltak bedrótozva a Muzak kereskedelmi zenei szolgáltatásokhoz. A dolgozók morálját hazafias zene, például John Phillip Sousa indulók és Roosevelt elnök és Winston Churchill inspiráló üzenetei emelték.

Valójában a Muzak olyan szorosan kötődött a háborús erőfeszítésekhez, hogy még a szövetségesek kommunikációjához szükséges biztonságos beszédtechnológia kifejlesztésében is részt vett. A háborús erőfeszítések lehetővé tették a Muzak zenei lejátszási listák nagyszabású tanulmányozását a munkahelyeken, azzal a céllal, hogy növeljék a dolgozók termelékenységét.

És működött. Benton kutatási stratégiái kimutatták, hogy a munkahelyi zene pozitív hatással van a munkaerőre. Valójában a termelékenység több mint 10 százalékkal nőtt azokban a gyárakban, ahol Muzak zenét játszottak. A muzsikát már nem háttérzenének, hanem funkcionális zenének tekintették. A Muzak végre megtalálta a helyét.

A második világháború után és a 40-es években a Muzak továbbra is a munkahelyi funkcionális zeneként tört előre. Az 1950-es években mutatták be a következő nagy ötletüket, a Stimulus Progressiont.

ÖSZTÖNZŐ FEJLŐDÉS – HOGYAN HAT A ZENE A MUNKAVÁLLALÓKRA

A Stimulus Progression alapkoncepciója a zene stílusának és tempójának megváltoztatása, hogy ellensúlyozza és befolyásolja az emberi test természetes ritmusát. Tanulmányok kimutatták, hogy a munkavállalók termelékenysége a nap bizonyos időszakaiban – például ebéd előtt és után – visszaesik. A Muzak lejátszási listákat ezután e mintázatok ellenében programozták, úgy, hogy a nap lassabb időszakaiban vidámabb zenét játszottak, és fordítva. A zene stílusa jellemzően könnyű klasszikus, vonós hangszerelésű és a lehető legkevésbé tolakodó volt – mindezek a Muzak-hangzás jellemzői.

A 30-as és 40-es években, amikor a Muzak rádiót telefonvonalon keresztül szolgáltatták, a nap huszonnégy órájában egy operátorra volt szükség a vonalban, hogy a zene folyamatosan szóljon. Kezdetben a zenét lemezekről játszották le, és az alkalmazottaknak készenlétben kellett állniuk a gépeknél, hogy kicseréljék a lemezeket, hogy elkerüljék a holtidőt. A technológia fejlődésével a lemezek átadták helyüket a magnóknak, amelyek nyolc órányi folyamatos zenét tudtak tárolni. A telefonvonalakat végül az FM hordozók váltották fel.

MUZAK ÜZLETI FRANCHISE

Ahogy a berendezések egyre olcsóbbá váltak, és a Muzak zenei szolgáltatások iránti kereslet megnőtt, a vállalatok saját profitjuk növelése érdekében szívesen beszálltak a játékba. Ez az 1950-es évek növekedési időszakában a Muzak gyors terjeszkedésére gyakorolt másik nagy hatással volt a Muzak üzleti franchise bevezetése. A franchise-ok lehetővé tették más vállalatok számára, hogy a Muzak termékeket értékesítsék, miközben saját cégnév alatt működtek.

Ezek a Muzak termékek viszonteladói segítettek az ország legtávolabbi sarkaiba is kiterjeszteni az üzletet. E franchise-tulajdonosok közül néhányan még ma is léteznek, és a Muzak különböző tulajdonosváltásai során is folytatták az értékesítést.

Meglepő módon számos franchise-üzlet tulajdonosa olyan híres hírességek voltak, mint Bing Crosby és Bob Hope. Még Lyndon B. Johnson elnöknek is volt egy Texas Broadcasting nevű Muzak-franchise-ja, amelynek székhelye a texasi Austinban volt. Johnson valójában eladta a Muzak zenei szolgáltatásait a Fehér Háznak, amíg Eisenhower elnök hivatalban volt.

Az 1960-as években ezek a franchise-üzletek globálisan is terjeszkedni kezdtek: Németországban, Angliában, Franciaországban, Spanyolországban, Ausztráliában és Dél-Amerika egyes részein is nyitottak helyszíneket.

Azt is mondhatnánk, hogy a Muzak volt az első, aki a világűrbe is kiterjesztette zenei üzletágát, mivel az Apollo-11 űrhajón a Muzak szólt, hogy az űrhajósok nyugodtak maradjanak a repülés alatt.

A LIFTZENE STIGMÁJÁNAK LEVETKŐZÉSE

A 60-as évek a reklám aranykora volt. A vállalatok kezdték elfogadni azt az elképzelést, hogy nem csak vállalkozásnak, hanem márkának is kell lenniük. A vállalatok most már úgy érezték, hogy van mit mesélniük, és nem csak termékeket, hanem élményeket is kezdtek kínálni.

A Muzak elnöke, Bing Muscio, aki most a Teleprompter Corporation tulajdonában van, meg akarta változtatni a Muzakról szóló sztereotípiát, hogy csak könnyűzene. Muscio úgy érezte, hogy a zenének fel kell hívnia a közönség figyelmét, és nem szabad háttérbe szorulnia.

A Muzak új korszakának első előretörése azzal kezdődött, hogy ismert előadók népszerű dalainak hangszeres feldolgozásait mutatta be. Az ötlet az volt, hogy a zenei katalógust új műfajokkal és stílusokkal bővítsük, miközben továbbra is a Stimulus Progression koncepcióját alkalmazzuk. A hagyományos feldolgozások helyett a Muzak inkább könnyű klasszikus feldolgozásokat készített népszerű slágerekből, mivel úgy gondolták, hogy a szövegek és a nehéz hangszerelés csak zavaró tényező lenne a munkahelyen.

Ezek a könnyen hallgatható hangszeres borítók a Muzak stílus másik jellegzetességévé váltak, amelyet sokan még ma is (tévesen) a Muzakkal azonosítanak.

A Muzak hangzása immár világszerte elterjedt, és ezzel együtt a kihívások is megjelentek, hogy a korral együtt változzon. Az 1970-es években volt. A rock and roll és a lázadás kora. Különösen az olyan amerikaiak számára, akik olyan érintkezési pontokat éltek át, mint Woodstock és a vietnami háború, a könnyűzene banalitása nem volt túlságosan aktuális. A Muzak a következő évtizedekben azon dolgozott, hogy ezt a stigmát levetkőzhesse.

Az 1970-es években számos technológiai előrelépés is történt. A Muzak először töltötte fel nagy zenei adatbázisát számítógépekre, lehetővé téve a gyorsabb és könnyebb katalógushoz való hozzáférést. Ez idő tájt indította el a Muzak az első műholdas adását is, így ez lett az első műholdas előfizetéses rádiószolgáltatás, több évtizeddel megelőzve az XM és a Sirius rádiót.

HÁTTÉRZENE ELŐTÉRBE HELYEZÉSE

1981-ben a Teleprompeter-t a Westinghouse Electric Company vásárolta meg. Az új tulajdonosi kör alatt született meg a döntés, hogy a könnyen hallgatható háttérzenét végre magunk mögött hagyjuk.

A Westinghouse meglátta, hogy a könnyűzene lejátszásából anyagi hasznot húzhat. A háttérzenéről az előtérbe kerülő zenére való áttérés megkönnyítése érdekében a Muzakot egyesítették a Yesco Inc. nevű nagy versenytársával.

A seattle-i székhelyű Yesco Inc.-t 1968-ban Mark Torrance alapította a Muzak üzleti célú zenei kínálatának ellenpontjaként. A liftzene sztereotípiáját a Muzakkal szemben használta fel, és helyette a nagy lemezkiadók által licencelt soft-rock slágereket kínált, és azokat a munkahelyre illő lejátszási listákba rendezte. A Yescónak sikerült ésszerű részesedést szereznie az üzleti célú zeneiparban, és úttörője volt annak az elképzelésnek, hogy a zene kiemelkedhet egy üzleti helyen, ahelyett, hogy háttérbe szorulna.

1986-ban a Muzak egyesült a Yescóval, és 1936-os New York-i székhelyéről Seattle-be költözött, ahol Mark Torrance lett az elnök. Ezzel a fúzióval jött az FM1 – más néven Foreground Music One – bevezetése.

A zene előtérbe kerülésével a Muzak lejátszási listák és a közönség kapcsolata passzívból dinamikussá vált. Ahelyett, hogy hangszeres feldolgozásokat játszottak volna, a Muzak-állomások népszerű művészek eredeti zenéjét sugározták.

Ami ezt megkülönbözteti az eredeti Muzak rádióadásoktól, az az engedélyezés kérdésére vezethető vissza. Mint említettük, a Muzak eddig a pontig nemcsak zenét sugárzott, hanem eredeti számokat is rögzített. A 80-as évek azonban már az MTV korszaka volt, amely felrázta a gyártási és sugárzási jogok világát, megkönnyítve az olyan cégek számára, mint a Muzak, hogy megszerezzék a népszerű előadóktól származó zene terjesztéséhez szükséges megfelelő licencjogokat.

Az 1980-as évek végére és az 1990-es évekre a Muzak több olyan tulajdonosi és technológiai változást is átélt, amelyek hozzájárultak az üzletág alakításához. A zeneszolgáltatás a kazettáról a kompaktlemezre váltott. Partnerség alakult a Dish Networkkel, és akár 60 új zenei csatornát is kínál a lakossági otthonokban. A Muzak a zenei kínálatát is kibővítette, például az Audio Marketing szolgáltatásokkal, mint például a várakoztatás és az instore üzenetküldés, a hirdetések szétválasztása, a Drive-thru szolgáltatások, az üzleti TV, sőt, még azok a kis piros gördülő LED táblák is megjelentek az épületek oldalán.

Mark Torrance

MUZAK BŐVÍTÉS, ÁTHELYEZÉS ÉS MÁRKANÉVVÁLTÁS

A legnagyobb változás azonban filozófiai jellegű volt. A Muzak áthelyezésével az 1990-es években az üzlet a seattle-i zenei élet szívébe került, és sok zenészt vonzott, akik állandó munkát kerestek a zeneiparban. A kreatív elmék beáramlása megváltoztatta a Muzak mint márka megítélését. A vállalat elkezdte felhívni a figyelmet a lejátszási listákat összeállító egyes alkalmazottakra. Úgy reklámozták őket, mint akik többet jelentenek, mint a dalsorrendeket összeállító DJ-k. Ehelyett zenészeknek és művészeknek tekintették őket, akik a zene érzelmi erejét hasznosították, és gondosan összeállított, márkás lejátszási listákat készítettek. Ezek az Audio Architects, ahogyan őket nevezték, a vállalat arcaivá váltak. A szakértelemmel megtervezett lejátszási listákra való új összpontosítás, valamint az új logó és az új hozzáállás segített levetkőzni a márka liftzenei stigmáját, és helyette a vállalatot a zeneipar vezetőjeként pozícionálni.

HOL VAN MA A MUZAK?

1999-ben a Capstar megvásárolta a Muzakot, majd ismét egyesült, ezúttal a floridai Orlandóban működő Audio Communications céggel, és a dél-karolinai Fort Millbe költözött. 2011-ben a Muzakot a Mood Media nevű vállalat vásárolta meg.

A Mood Media 2004-ben indult a torontói székhelyű, kanadai Fluid Music nevű cégként. A Fluid Music 2010-ben Mood Media néven újjáalakult, miután átvette az azonos nevű európai médiacsoportot. A Muzak 2011-es megvásárlása mellett 2012-ben felvásárolta a Muzak akkori legnagyobb versenytársát, a DMX-et (székhelye Austin, TX), és 2013-ra minden egység a Mood Media márkanév alatt működött és működik. A közelmúltban történt további felvásárlások közé tartozik a Technomedia, a focus4media, a South Central AV és a PlayNetwork. 2021 januárjában a Mood Media -t felvásárolta a Vector Capital, egy San Francisco-i székhelyű, kizárólag technológiai vállalatokra összpontosító magántőke-befektetési cég.

A felvásárlások sorozata és a pozitív növekedés révén a Mood Media ma már a világ vezető bolti médiamegoldásokat kínáló szolgáltatója, amely 180 országra kiterjedő globális jelenléttel rendelkezik. Ez már jóval túlmutat a zenén és az üzenetküldésen, és olyan holisztikus médiamegoldásokat kínál, amelyek mindegyike az ügyfélélmények bevonását, felemelését és maximalizálását szolgálja. Ezek a megoldások magukban foglalják a professzionálisan megtervezett zenei lejátszási listákat, az egyedi üzleti zenét, a digitális jelzőtáblákat és videomegoldásokat, a várakozási és üzleten belüli üzeneteket, az illatmarketinget, a drive-thru technológiát és az audiovizuális rendszereket.

MUZAK MÉRFÖLDKÖVEK

MUZAK HIRDETÉS GALÉRIA

FORRÁSOK